Zubreczki Judit

Woody Allen filmje sajnos az elmúlásról szól, pedig nem is arról akar beszélni

2019. december 06. - Zubreczki Judit

egy-esos-nap-new-yorkban-timothee-chalamet-990x556.jpg

Végül úgy döntöttem, hogy az Esős nap New Yorkban-t moziban nézem meg, bár rettegtem a szinkrontól, (és a budapesti mozik csak és kizárólag szinkronos verziót vetítenek, ami szerintem felháborító és szánalmas), de úgy voltam vele, hogy ha egy új Woody Allen film megy a mozikban, akkor azt én moziban fogom megnézni és kész. Sajnos a nulladik percben kiderült, hogy a szinkron ijesztően szar, mintha egy dobozból dumáltak volna a szereplők, akiknek furcsán mozgott a szájuk a szöveghez képest.

De az igazi baj asszem az, hogy ez a film egyszerűen unalmas volt. De nagyon. Én legalább ötször néztem meg közben a telón, hogy mi újság a nagyvilágban, de azt hiszem, nem is az unalom miatt, hanem mert egyszerűn kínosan éreztem magam. Volt bennem egy olyan szekunder szégyenérzet vagy mi. Sokáig magyaráztam magamnak közben, hogy tuti, hogy van itt valami mögöttes koncepció, hogy ez az egész okkal ilyen fos, hogy ez valami tudatos dolog, ami azt akarja kifejezni, hogy a mai new yorki elit értelmiség egy kiüresedett nagy semmi. Hogy nincs tétje a dolgoknak, hogy még csak egy jó kis egzisztenciális válságot sem tudnak produkálni, és hogy Timothée Chamelet bármilyen szexi, nem Woody Allen, és Selena Gomez bármilyen kis cuki gusztusos csaj, nem Diane Keaton. És vajon Woody Allen azt akarta, hogy mi is ezt gondoljuk? Mert ahogy Thimothée Chamelet behúzott nyakkal, neurotikusan rohangászik New York utcáin, mint anno Woody az igazán nagy filmjeiben, belső monológjai semmilyen mélységet, vagy szellemességet nem mutatnak.

30553201_fae0d03f4750af4f70d87ef882f504b0_wm.jpg

Igaz, az alap sztori jó, a helyszínek jók, a zene jó, a színészek nagy nevek (szándékosan nem írtam, hogy jók, mert a két főszereplő szerintem egy iskolai színjátszókör szintjén ripacskodik), de az egész nem áll össze, csak egy katyvasz. Mintha nem is Woody Allen csinálta volna az Esős nap New Yorkban-t, hanem valaki más, aki megölte őt, eltüntette a hulláját és utána, hogy ne tűnjön fel senkinek, megnézett egy csomó Woody-filmet, majd elkészítette volna belőle ezt.

Nem is arról van szó, hogy lennének benne ugyan jó jelenetek, de az egész nem áll össze; hanem a jelenetek sem jók, a párbeszédek sem jók, a poénok a legkisebb mértékben sem szellemesek, viszont pontosan lehet tudni, hogy hol van olyan mondat, amit viccesnek, vagy woody allenesnek szántak. Azt hiszem, ezek részek a legkínosabbak az egészben. És most elkezdhetnék nyomozni hogy akkor megnézem eredetiben, hátha csak a fordítás ilyen botrányos, de egyszerűen képtelen lennék még egyszer végigülni ezt a filmet, és ez azért sokatmondó, mert én Woody Allen legjobb tíz filmjét mondjuk olyan végtelenszer néztem végig, a második legjobb tíz filmjét meg olyan háromszor-négyszer. És az utóbbi években akárhányszor jöttek a negatív kritikák, hogy mekkora nulla a legújabb Woody Allen film, én mindig fantasztikusan jónak láttam őket, és meg is állapítottam, hogy ez az ember egyszerűen nem tud rossz filmet csinálni, és kész. 

304432_1561639516_2245.jpg

Van néhány utalás (vagy ezt is csak beleképzelem) olyan klasszikus Woody-filmjelenetekbe, mint bőrig ázva bemenekülni egy múzeumba, ahol a két még-nem-szerelmes összemelegedik, vagy beállítani egy prostival egy menő konzervatív rendezvényre; de az egész olyan súlytalan és felszínes, viszont cseppet sem szellemes, hogy fájdalom volt nézni. Pedig az alap sztori tényleg jó. Mit hoz ki New York két szerelmesből, akik elszakadnak egy napra egymástól.

Az emberi kapcsolatok dinamikájának alakulása még így is izgalmas kicsit, ahogy ebben a nagyon gyenge ábrázolásban is átsejlik. Hogy egymás mellett boldogságban élő emberek is ráeszmélhetnek arra, valójában semmi közük sincs egymáshoz és a látszólag érdektelennek induló párbeszédek is kifuthatnak valahova. És bár tudjuk, hogy Woody Allen ennek nagy mestere; sajnos ez most kevés volt még ahhoz is, hogy szórakozzunk egy felejthetőt. Vagy az is lehet, hogy forgatókönyv verzióban még élvezetes volt a sztori, ki tudja. Úgyhogy összességében azt mondom, hogy aki szereti Woody Allent, azért ne nézze meg, aki nem szereti, az meg azért ne az Esős nap New Yorkban-t. Én mindenesetre szomorú lettem ettől a filmtől, bár lehet, hogy már előtte is az voltam.

HA TOVÁBBI CIKKEKET OLVASNÁL TŐLEM, KÖVESS A FACEBOOKON.

kOMMENTELNÉD A CIKKET? ITT MEGTEHETED.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zubreczkijudit.blog.hu/api/trackback/id/tr7915340290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ClownPepito 2019.12.07. 11:29:05

Örülök, hogy a kritikából nem hiányoztak a "szerintem" meg "azt mondom" kifejezések. Így sokkal hitelesebb és emberibb.
Bár Woody Allen rajongó vagyok, de az utóbbi néhány évben már magam is tetten értem a mester hanyatlását. Ismétlődő ötletek, unalmassá, lapossá vált dialógusok, s egyre rosszabb színészek.
Köszönöm a filmről kapott benyomások megosztását, lehet, sőt valószínű, egy darabig nem fogom megnézni, szinkronnal meg pláne nem. Az utolsó, még -szerintem- vállalható mozija a Watever Works volt épp 10 esztendővel ezelőtt.
Üdv: C.P.

Péntek Tünde 2019.12.09. 08:22:08

Érdekes, mert épp az ellenkezőjét tapasztaltam: az első perctől az utolsóig lekötött, nemcsak én, a közönség is hangosan felnevetett számtalan alkalommal és csupa pozitív érzéssel, feltöltődve távoztam a film után a moziból. Mi több, szívesen megnézném máskor is - feliratosan pedig mindenképpen, mert az egyetlen negatívum amit mondani tudnék róla, hogy tényleg borzalmas a szinkron... Szóval szerintem meg ez volt az utóbbi 10 év legszórakoztatóbb Woody Allen filmje.

Zubreczki Judit · zubreczkijudit.blog.hu 2019.12.10. 07:44:33

@ClownPepito: Képzeld, több olyan emberrel is találkoztam, akinek tetszett a film, úgyhogy ha az én kritikám befolyásolt erősen, akkor inkább nézd meg mégis, hátha én láttam rosszul. Milyen jó is lenne... Azt hiszem pár hónap múlva mégis megnézem szinkron nélkül, bár attól tartok, az se lesz jó. Nekem a Wonder Wheel - az Óriáskerék nagyon tetszett. Nyilván azon is múlik, kinek mi az érzékeny pontja. Engem a negyvenes nő kétségbeesett vergődése nagyon megérintett benne.

Zubreczki Judit · zubreczkijudit.blog.hu 2019.12.10. 07:47:47

@Péntek Tünde: nagyon érdekes, hogy ezt írod. Amúgy én is úgy döntöttem, hogy meg fogom nézni pár hónap múlva megint, eredeti hangon. Mert nagyon elszomorított, hogy pont egy New Yorkban játszódó Woody Allen film nem tetszett. Bár kicsit tartok tőle, hogy úgy sem fog tetszeni, de ki fogom próbálni.